Hagia Sophia és egyéb mecsetek

Az Hagia Sophia képe a Topkapi palota felöl:

Az Hagia Sophiához többszáz méternyi sor is állhat. Szakaszonként engedik be a látogatókat. A biztonsági kordonon belül van a fémdetektoros csomagvizsgálat és át kell menni a fémérzékelő kapun (akárcsak minden múzeumban és plázában).

A belső udvaron az eredeti templom romjai, kövei között állok.

Belépés előtt a nők kendővel, sapkával vagy kapucnival befedik a fejüket. Kendőt kapnak azok, akik nem vittek. A mecsetekbe belépni már csak mezitláb lehet. Itt az épületben az előcsarnokban kellett levenni a cipőt. Általában a cipők a bejárat előtt maradnak, de nem az Hagia Sofiában: napi 250 ezer látogató! Itt polcokra rakják. Elvileg balra a nők, jobbra a férfiak, vagy szatyorban, esetleg kézben viszik be a mecsetbe. Itt nem láttam, hogy kézben tartota volna valaki is. itt ezerrel fotóznak és filmeznek az emberek.

Az Hagia Sophia helyén már I. Constantinus császár idején (325-360) bazilika volt, de ez a 404. évi zavargások idején tűz martaléka lett. Ezután II. Teodosius császár építette újjá, majd újra tűz pusztította el 532-ben. Az első tűzvész után 39 nappal megkezdték az új építését. öt év alatt újjáépítették úgy, hogy tízezer munkás dolgozott az építőmunkások keze alá. Fát nem használtak az építéséhez, és a birodalom minden részéből hoztak ide oszlopokat. A hatalmas négyszögletes pilléreket ónnal forrasztották össze. Egyszer a kupola is beomlott a megsüllyedt oszlopok miatt, de újjáépítették még nagyobbra.

A törökök 1453-ban foglalták el Konstantinápolyt.

A törököknek annyira tetszett a bazilika belseje, hogy nem romboltak le semmit belőle, csak letakarták, pl. az emberábrázolásokat, az üvegmozaikokat, valamint kör alakú fatáblákra felírták a szentjeik neveit.

Jelenleg a negyedik legnagyobb templom a világon az Hagia Sophia.

A padlón a kör a bizánci császárok koronázási helye. A középső körben a császár állt Körben a kisebb körökben a püspökök. Minden kör más-más helyről származó kővel van kirakva. Egy helyi idegenvezető szavait elcsípve: "ez a világ közepe". Az útikönyv úgy írja le, hogy az  "világ köldöke".

Amikor két évvel ezelőtt újra mecsetnek kezdték el használni a korábbi bazilikát, majd mecsetet, vagyis már nem múzeum, akkor a belső részben a falakon lévő emberábrázolásokat újra drapériával takarták el. A következő képeken lévő mozaikokat nem kellett elakarni, mert ezek kívül esnek az imatéren.

Mária az ölében tartja a gyermek Jézust. Tőle balra Nagy Constantinus császár a templom makettjével a kezében:

A dzsámi körül lévő minareteket újra kellett építeni, mert az eredetiek fából készültek. Továbbá a falak megtámasztására újabb és újabb épületeket húztak fel. Ezek kisegítő épületek volta, pl. népkonyha.

Kemal Atatürk érdeme volt, hogy 1935-től ez nem dzsámiként, hanem múzeumként működött, majd két éve megint mecsetté alakították vissza, mert - mint ahogy a Hagia Sophia látogatóközpontban megtudtam  a Kék mecset renoválása miatt kell az imahely a helyieknek és az ideérkező muzulmánoknak.

Az Hagia Sophia látogató központban egy teológiát végzett előadó beszélt és prezentált magáról a mecsetről és a vallásukról is. 

A mecsetek padlóján, a szőnyegen a vonalak jelölik ki a sorokat. A fő térben a férfiak imádkoznak, egymás mellett vállat vállhoz érintve. Ez azt jelenti, hogy "testvérek vagyunk". A Korán első versszakát mondják el hajnalban 2x, napközben 4x, délután 4x, napnyugtakor 3x, este pedig 4x ismételve. Ez 17 darab ima. Ezeket ki lehet bővíteni, aki akarja: 2-10-8-2-9-re. 

Az imát (Salat = kapcsolat) az imám  vezeti fehér öltözetben és fejfedővel a szentélyrészben törökülésben ülve, de csak a ritmust adja, nem áll az Istenük és az imádkozók között. A pénteki ima idején a szószékre megy fel az imám. Vallási és más témákról is beszél. Például a múlthavi földrengés idején a földrengés híreit ismertette.

A hívek bárhol imádkozhatnak. Az Hagia Sophia látogató központban az előadó, amikor megérkeztünk, akkor leültetett minket, elnézést kért, hogy csak vízzel tud megkínálni, mert Ramadan van, és mást nem lehet ilyenkor fogyasztani, majd mondta, hogy éppen imádkozni készült, úgyhogy egy rövididőre elment. A víz az asztalon nem palackozott víz volt, hanem olyan kis lezárt műanyag pohárban volt, mint amilyenben nálunk a gyümölcsjoghurtot árusítják, csak a pohár átlátszó volt.

A férfiak és a nők külön imádkoznak. Megtudtam, hogy azért, mert a testek összeérnek, és mert lehajolnak, letérdelnek, ez a legkiszolgáltatottabb póz, és mert az Istenre kell figyelniük. Például a Hagia Sofiaban egyszerre akár tízezer ember is imádkozhat. 

A nők számára külön rész van elkerítve, apácarácsokkal a hátul a bejárattól jobbra vagy balra, vagy az emeleten. 

Az imák ideje változó időpontban van. Itt Isztambulban hangszóróból jön az imára szólító hívás minden alkalommal. Hallható volt a Sultanahmetben és a szállásomon is.

Nem áll le az élet az imák idején, de a látogatókat kitessékelik a mecsetekből. Az Hagia Sofiában láttam, hogy összezárják a kordont az új látogatók előtt (én akkor már kifelé mentem). Az a turista, aki akkor érkezik, annak várakoznia kell, hívők sietnek be a mecsetbe, és egy alkalommal kiküldtek engem is az élelmiszerboltból, mert imádkozniuk kellett az eladóknak és a pénztárosnak. Aki a pénztárnál volt, az még kifizethette az árut.

Az ima öt lépésből áll (magam is láttam, amikor bekukkantottam egy mecsetbe, mert kíváncsi volta, de fotózni persze nem akartam): állás és a mellkason egymásra tett kézfejek, állásban a kezek a fül mellett, állás és meghajlás derékszögben, letérdelés és homlok a földön, felegyenesedve térdelés. A mozdulatok közben a Korán első versszakát kell ismételni.

A mecsetek udvarán és a vécék előterében nem csak vízcsapok vannak, hanem lábmosók is a tisztálkodáshoz: ablution !szertartásos mosakodás)

Az Hagia Sophiánál: 

Más mecseteknél:

Illetve a modern vécében is van lábmosó:

Az Hagia Sofia látogató központban az előadó elmondta, hogy minimum a kézmosás, de az arcot, a lábat és a hajat is át szokták törölni. Magam is láttam a mosdóban, hogy egy nő megmosta az arcát és az orrát alulról felfelé loccsantva a vizet többször is.

A wikipédia az alábbiakban részletezi a mosakodást. Muszlim imák – Wikipédia (wikipedia.org) 

1. Szándék és elhatározás, hogy a mosakodás célja az imádkozás és a megtisztulás
2. Mondani: Biszmillah
3. A kezeket csuklóig megmosni háromszor
4. Kiöblíteni a szájüreget háromszor
5. Az orrüreget kiöblíteni háromszor
6. Megmosni az egész arcot háromszor
7. A két kart könyékig megmosni háromszor
8. A hajat áttörölni nedves kézzel
9. A füleket mutatóujjal áttörölni
10. Megmosni a két lábat bokáig háromszor 

II. Mahmud szultán, pasák, efendik és bejek temetkezési helye a városban:

A tudományok múzeumában fotóztam le a Szulejmán mecset makettjét:

A mecsetet Nagy Szulejmán építtette. 55 éves volt, amikor visszatért az iráni hadjáratáról, és még nem volt a nevével fémjelzett mecset. A kor nagy építészét, Sisant bízta meg, és 1550-ben sor is került az alapkőletételre. Építéséhez a Hippodrom köveit is felhasználták és hoztak köveket a birodalom más helyeiről is, valamint a Topaki palotából. 1557-ben készült el. 

A központi kupolája 53 méter magas. 106 ablakon jön be a fény.

Minaretjei elérik a 74 métert.

 Itt vannak a szultán kedvenc feleségeinek türbéi is. (Ezeket sajnos nem fotóztam.)

A kőfallal körülvett mecset udvaraiban temetkeztek is.

A tudományok múzeumában fotóztam le a Kékmecset makettjét:

Nevét a belsejét borító kék csempékről kapta. A Museum of Turkish and Islamic Arts emeletéről fotózva így néz ki a Sultanahmet mecset: