A szervezés

A képen Alisan Mudara angol tanárral és Erasmus projekt koordinátorral állok az iskola lépcsőjén

Job shadowingon, azaz szakmai látogatáson részt venni az Erasmus+ mobilitások közül a legjobb – szerintem. Szeretem az iskolákat meglátogatni,  a bemutató órákat nézni, bepillantani egy-egy intézmény mindennapjaiba, megismerni azt, hogy ők hogyan csinálják, összehasonlítani azzal, hogy mi hogyan oldjuk meg, hogyan szervezik ők az életüket.

Ilyenkor azt is megfigyelem, hogy hogyan díszítik a termeket és a folyosókat, milyen szimbólumok vannak, milyen a fegyelem, miként oldanak meg hirtelen felmerülő problémákat, stb. Ez az érdeklődés elengedhetetlen, ha iskolát látogatunk. Ja, és én nem csak külföldön, hanem itthon is nagyon szeretek iskolákat nézni pl. szakmai napokon, Pestalozzi foglalkozásokon.

A pénzt az utazáshoz az Erasmus pályázat folytán kapom, a szervezést azonban magamnak kell elvégeznem, és minél hamarabb kezdem, annál sikeresebb lehet a dolog. Ezt azért írom, mert amikor felveszem a kapcsolatot egy-egy iskolával, akkor nem is biztos hogy, válaszolnak a megkeresésemre.  Ezzel pedig telik az idő.

Ezúttal is szerencsém volt, mert végül is találtam egy igen lelkes isztambuli kollégát, akit érdekelt az együttműködés. Most én utazom, és ő pedig esetleg jövőre jön, ha nyernek pénzt a pályázatukkal.

Az iskolai életbe való betekintés mellett a külföldi utazás is vonzó, ha alaposan felkészülünk az útra. 

A School Education Gateway-en keresztül találtam magamnak most is a partneriskolát. Nagyon örültem annak, hogy általános iskolát találtam, és hogy ez Isztambulban van, mert még nem jártam itt.

Megvolt tehát a kapcsolatfelvétel, a bemutatkozó levélváltás, majd egyeztettük a munkatervet, az időpontot. A látogatás időpontját úgy határoztuk meg, hogy a legkevesebb hiányzást okozza nekem az iskolámban. Így lett az időpont a húsvétot megelőző egy nap és húsvét után még két nap, közte egy hétvégével. Húsvétkor - értelemszerűen nálunk nincs tanítás a magyar iskolában, de Törökországban van, mert muzulmánok.

Elkészítettem a megállapodást magyar nyelven, amelyet az én iskolám igazgatónője és én írtam alá arról, hogy mi mindent fogok csinálni a szakmai látogatásomon. Ezután angolul megszerkesztettem a megállapodást a török iskolával. A felek aláírták, és attól fogva én folyamatosan tartottam a kapcsolatot a török partneriskolával, elkészítettem a dokumentumaimat, és felkészültem a látogatásra: először is szállást foglatam magamnak (olyat, amelyet nem kellett kifizetni előre, áttanulmányoztam a szakmai látogatás munkatervünkben meghatározott célkitűzéseit, összeállítottam a partneriskolának szóló anyagaimat.

Azután, amikor megkaptam az ösztöndíjamat, akkor megszerveztem a kiutazásomat (repülőjegy-rendelés, biztosítás, egyéb tudnivalók), valamint regisztráltam konzuli védelemre.

Kitöltöttem az Erasmus+ kötelező dokumentumaimat, kinyomtattam és aláírattam az intézményünk vezetőjével. Ezek a dokumentumok kellenek aláíratva mindkét igazgatóval, a részvevővel és a projekt koordinátorunkkal:

-      Learning agreement

-      Learning agreement complement

-      Europass Mobility 

Mint minden évben előkészítettem én még a kötelező egyéni beszámoló űrlapomat, a Participant reportomat is, hogy az út után már csak a tanulási eredményeket kelljen beírnom. A beszámolóírás ugyanis a „nem szeretem” része az útnak. (Lesz még azután egy online visszajelzés is, azaz EU Survey a tanulási eredményekről, de erre előre nem kell készülni. Majd kapom a linket és kitöltöm.)

Ja, és felkészültem Isztambulból. Lényegileg hetek óta ezzel foglalkoztam a szabadidőmben. 

A tanulási célokat így határoztam meg az utazás előtt:

• Össze fogom tudni hasonlítani a két ország oktatási rendszerét, az iskolák szokásrendszerét. 
• Meg fogok ismerni egy török általános iskolát.
• Megismerem a tanárok heti beosztását, az ellenőrzés rendszerét, a szülőkkel való kapcsolattartást, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolán kívüli tevékenységek sorát.
• Tájékoztatást kapok majd a tanári fejlődés lehetőségeiről.
• Megismerem az angol, mint idegen nyelv oktatásának lehetőségeit, problémáit, sikereit és módszereit a fogadó intézményben.
• Megismerem az angoltanításhoz használt tankönyveket, segédeszközöket, kiegészítő anyagokat.
• Megismerem az IKT használatát, és összehasonlítom őket a saját gyakorlatommal.
• Látom majd, hogy hogyan tevékenykednek a szakköri foglalkozásokon.
• Megnézem a legkisebb korosztály idegen nyelv tanításához használt módszereket, összehasonlítom őket a saját gyakorlatommal.
• A két ország kultúrájának összehasonlítására is sor kerül.

Szándékosan egyedül utaztam, kolléga nélkül, hogy mindent egyedül kelljen megoldanom, ne támaszkodjak semmilyen tekintetben senkire, hogy a lehető legnagyobb fejlődést érhessem el. 

Kicsit tartottam tőle, hogy más kultúrába utazom. De már a sikeres megérkezés, a helyi közlekedés használata és a szállás elfoglalása után megnyugodtam. Főleg, hogy olyan kedvesek az iskolában, és Isztambul meg olyan érdekes...

Ennyi. Remélem, segítek ezzel a bejegyzéssel és az egész bloggal azoknak, akik még nem voltak szakmai látogatáson.

A mobilitás után az alábbiakban foglalható össze röviden a tanulási eredményem:

A felkészülésem, a tanárokkal való beszélgetésem és a kirándulásaim során megismertem egy kicsit az ország kultúráját, valamelyest a török iskolai életbe is beleláttam.

Értékelve az öt munkanapot és a hozzá kapcsolódó hétvégét, elmondhatom, hogy rengeteget tanultam, és a török kollégák is tanultak tőlem. Nem csak azzal, hogy tartottam órarészleteket, hanem azzal is, hogy a beszélgetések során egy-egy mondattal mindig kitértem a magyar szokásokra amikor az iskola és mindennapi élet került szóba. Segédanyagokat, oktatáshoz használható plakátokat, könyveket vittem ajándékba.

Fejlődtek a kommunikációs, informatikai, pénzügyi, szervezési és idegennyelvi kompetenciáim. Újfent bebizonyosodott, hogy képes vagyok önállóan lebonyolítani egy külföldi mobilitást a legelejétől, a kapcsolatfelvételtől, a megállapodáson át, az utazás, a szállás és dokumentumok elkészítésén túl a beszámolóig.